A nemzet: Nyelvében él, demokráciája minősíti annak kultúráját, meg ahogyan a művészeivel bánik. Frászt!
„Vizualitásában él a Nemzet!”
Szokta mondogatni Jó Ízlés barátom, és ugyan mi lehetne tökön ragadhatóbb lehetőség, hogy végre megtudjuk hogyan is élünk igazából, mint a közelgő választásokra rajtoló pártok promóciós célzatú mozgóképei?
Ki ne emlékezne az offline generáció tagjai közül a Fidesz halál laza 94-es kampányfilmjére, ahol egy hányattatott sorsú déli gyümölcs Budapest utcáin pattog végig über-laza funky zenére, csakhogy néha a kortárs-rocker Deutch Tomi passzolja tovább, és hogy megérkezzen a bugyi nedvesítően pimasz mosolyú, siheder Viktor kezébe, aki felsétál vele a parlament lépcsőjén?
Vajon hány átizzadt paplanos, álmatlan éjszaka mögött áll lefojtva kollektív tudatunkban az 1990-es, fenyegető basszusbugyogásra épülő, szabadkőműves motívumokkal tarkított, „Szabad élet , Szabad madár” féle SZDSZ snitt? Ki ne emlékezne Kovács Pistikére? A szállóigévé vált „rosszabbul élünk, mint 4 éve” strófára, vagy a mégoly slágergyanús „ó igen, igen, igen” kampánydalra? Az MDF haláltusája előtti Bokros féle, high-budget Magyarország 2020 sci-fi látomásra? 2006-ban hányan hittük el Gyurcsány Fecónak, hogy miután a Dunára néző irodájában egy fárasztó nap után végez, ő az éjszakában, szolgálati autója hátsó ülésén robogva is csak az ország jövőjéről fantáziál?
A feltépett kulturális varrok, talán minden további indoklást feleslegessé tesznek, hogy miért is fontos az Apparátusnak a 2014-es választási kisfilmekkel foglalkozni.
Vajon mi zajlik akkor, amikor már csak a szoci nyugger nézi a tévét, míg az állástalan fiatalok a romkocsmában merengenek?
1.alany: Munkáspárt
Hogy EZ zajlik, arra mondjuk pont k*rvára nem számítottunk. Eleinte csak valami nehezen megfogható rossz érzet fog el, amikor rájövök, hogy egy szavazólapról rám huhogott valami suttyó.
Amikor pedig a megvetendő, és végtelenül kínos kis grafikával szembesülök, addigra annyira szégyellem magam, hogy már emiatt megkellene állítanom a videót. Na de most, tényleg, ki tervezte a munkás party logóját? Steve Ditko? Ez még egy 40-es évekbeli, amerikai propaganda képregény füzet kommunista rosszfiújának is túl átlátszó lenne. Komolyan egy vörös háttér előtt kalapácsot lóbál? Mi ez az otromba sztereotípia?
Vélhetően jobban is jártam volna, ha kiszállok az internetből, ugyanis ami ezután fogad az egy valódi ízléstelen barbárság. Igen, jól látta, valóban egy onlineizált, erős ruszki akcentust imitáló Kádár János röfög, hogy „Számit az Ön szavazata. IS!” Mi a rossebb ott azaz „is”???? Rögtön idézőjelbe, viszonylagossá tette a kampányfilm készítője a saját maroknyi szektájának szavazóbázisának kényszerképzetét?
Hogy gondolhatta azt bárki is komolyan, hogy 2014-ben a Youtube-on Kádár Jánossal lehet, és kell is kampányolni? Ki engedte ezt meg?
Akit pedig érdekelnek párhuzamos történelmi síkok, avagy „ha lett volna Internet a forrongó a XX.században a kommunista mozgalmak idején”, annak ajánlom figyelmébe az alábbi videót, ami nem is annyira finom fenyegetés formájában próbál osztályellentét és osztályöntudatból táplálkozó harci kedvet szítani a burzsoázia, és a görnyedt hátú, puhány értelmiség ellen.
(https://www.youtube.com/watch?v=zalS--3YY3M&list=PLCCxh3NikeJksoS5NxpF9--Hi73mGH56o)
2.alany: Mszp, Összefogás, Bosszúállók Kormányváltás 2014
Ez már mindjárt más! – Csettintek nyelvemmel jóízűen. Ron Werbert úgy látom sarokba szorították hazánk tehetséges ügyvédei, és rámutattak megbízási szerződése azon pontjaira, ahol lefektetik, hogy a számára átutalt összeget munkával töltött órák formájában illik honorálni.
Arra még nem jöttem rá biztosan, hogy most akkor a soundtrack, a Felhőatlaszból, vagy a Benjamin Button Csodálatos Életéből van-e, de ez mindegy is, hiszen a képi világ és a hanghatások, tökéletes összhangban vannak. A megfejtést beküldők között, pedig egy plüss Bajnai mackót sorsolunk ki.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a fickót megjelenésről megjelenésre aranyosabb , gombszemű mukinak próbálják a PR-sok belőni, (ezúttal is becsülettel igyekszik, figyeljék meg, ahogy 0:21-től a tőle telhető legnagyobbra próbálja nyitni a szemeit – „Nagyobbra Gordon, nagyobbra!” ) ám azt a problémát még nem sikerült kezelni, hogy az ajkait elhagyó orgánum, és hangok a legkevésbé sem harmonizálnak a látvánnyal. Mikor szerződtetnek már valakit a Mi Újság a Futrinka utcában-ból, hogy alá szinkronizáljon már a k*rva életbe?
A dráma a hétköznapok embereinek beszámolóin át tovább fokozódik, szerencsére hazánk legnépszerűbb politikusa, Fodor Gábor kellemesen bársonyos hangján nyugtat meg minket, betegeket, hogy szenvedéseink hamarosan véget érnek és egy más világban minden jobbra fordul.
A Gyurcsány Ferenc előtt közvetlenül megszólaló politikus férfit, illetve hölgyet, viszonylag kevesen ismerik, így rájuk nem térnék ki külön, de a volt miniszterelnökkel kapcsolatban sajnálatos, hogy 1,5 mondatban megvonták a szerepét. Ráadásul valami mikrovállalkozások társasági adójáról, meg visszatérítéséről kell beszélnie, amit „akár jó esetben le is írhatnak..” háát.. Az arcára van írva, hogy ezzel az érvvel azért nehéz lesz választás nyerni. A szomorú szemek mögött, éjszakai városi fények, és hátsó üléseken szőtt lázálmos fantazmagórák képei sejlenek át valahonnan 2006-ból..
Attól tekintsünk el, hogy a filmben elhangzott ígéretek megvalósulása esetén, hamarabb dőlne be a komplett államkincstár, mint mielőtt Bokros Lajos kimondhatná azt, hogy GDP, elvégre ez csak egy kampányfilm.
A szétszakított, elnyomott, nyomorban évődő országban, csak egy reménysugár tartja a lelket. Az amerikai PR zseni nyomán a Bosszúállók című film szelleme megidéződik: A sok dologban különböző hősök demokraták, összeállnak és egyesítik erőiket, egy nagyobb cél érdekében, hogy a föld invázióját az Orbán rezsim rémuralmát megtörjék. Hogy ez az erőfeszítés miben merül ki azonkívül, hogy egymás mellé álltak lassított felvételben a zakójukat simítani, feltehetően csak a 2018-as második részből fog kiderülni.
Konklúzió, ítélethirdetés:
Sosem voltunk még könnyebb helyzetben az Apparátus felállítása óta. Indoklás? Minek! Az első elemzett mű egy vállaltan kommunista mozgalom időkapszulában túlélt online szelleme, a második versenyző pedig ritkán látott giccsparádéban kelti többszörösen levitézlett politikai hullákról, a vészterhes időben összeállt hősök, a szuperalakulat érzését, hollywoodi hangulat elemekkel.
Az apparátus ítélete mindkét videó ügyében:
TILTOTT
A következő részben , a Jobbik, az LMP, és a Fidesz kampány anyagaival foglalkozunk. Maradjanak velem, és Jó Ízlés barátommal. J
