1; A bal farpofa – Csatornazene 


A piachódító útjának dicső zenitjén méltán trónoló román illetőségű HIT zenecsatorna, valahogy úgy tapintott rá a közép-európai néplélekre, mint pederaszta tanító bácsi a buci maci magazin nyári ruha mellékletére.  A DIGI portfólió család új kedvence, fényes pompával üdvözölt esti sztárvendége a legtöbb vendéglátó ipari egységnek. ( Vö. tradicionális kocsma, forgalmas csomóponti népivó, tehát nem a belvárosi artbar-ok és romkocsmák keretrendszere szolgál természetes fellelési helyéül. ) A nemes előadó pedig, több dimenzióban is jó szolgálatot tesz meghívójának: Teljes hangerőn biztosítja a komplett zenei szórakoztatást, melyről korábban rádiónak, zenegépnek, rosszabb esetben előre a célból gyártott cd-lemezeknek, és hangulat felelősöknek kellett gondoskodni, másrészről figyelemfelkeltő, női idomokat sem nélkülöző videoklipjeivel biztos fókuszpontjává válik a minden hasonló egységben őslakos fajként tanyázó, fátyolos szemmel a képernyőre meredő magányos üvegszorongatóknak.

Az elmúlt hetekben látott napvilágot, a sajtó minden sarkában gondolatébresztőnek szánt sopánkodással fogadott Magyar Ifjúság 2012 kutatás, melynek eredménye nemes egyszerűséggel annyiban összegezhető, hogy a 18-29 közötti szavazásra jogosult  korosztály, a már eddig is agyonkutatott Y-generáció, b*szik a politikára, a közügyekre, a társadalmi problémákra és felelősség vállalásra, mi több véleménye sincs nagyon ezekről a kérdésekről. "Ahham..Szomorú, szomorú.."- Kulcsolhatnánk össze a kezünket hátul, miközben deres hajunkon megcsillan az őszi napfény, és így lesünk ki a panel konyhájának ablakán.

Van még egy savanyú hírem, mélyen tisztelt éltes polgártársak,